Pintillő, HEKE-napok

[glzsolt]

Pintillő túra

A II Háromszéki EKE-napok keretén belül megszervezett 52 km-es túrára, 13 személy vette a bátorságot, hogy nekiinduljon e hosszú útnak. Borús időben álltunk rá a Bászka-völgyi erdőkitermelő útra és hátranézés nélkül, gyors iramban talpaltunk (1000 m / 5,40 h / 0 km). Minél gyorsabb tempót igyekeztem diktálni, hiszen tudtam utunk viszontagságait. A Gyürke-pataki letérőnél azonban utolért Bajka Laci biciklivel, aki Sepsiszentgyörgyről kora reggel elindult, hogy részt vehessen túránkon. A társaság nagyrésze gyors pihenőt tartott a reggelizésre (950 m / 6,50 h / 7 km).
A Gyürke-patakon folyattuk az erdőkitermelő úton, óránként kb 6 km-es sebességgel haladtunk. Elhagytuk az erdészházat, majd hamarosan a völgy szádában az útról is letértünk és egyenesen kivágtuk a gerincre mindenféle csapáson. Igyekeztem tartani az irányt, tudtam, hogy ebben a helyzetben nem tévedhetünk el. Kiértünk a Fehérbükk és Csihányos közötti tisztásra, sajnos a nagy köd miatt csak egymást láthattuk. A rossz időre való tekintettel elhalasztottuk a szünetet, így tovább meneteltünk. Az ösvény kényelmessé vált, alig észrevétlenül emelkedett. Itt már nem tudtuk tartani azt a nagy haladási sebességet, ahogyan az erdőkitermelő úton, de megfelelő volt. Észrevettük a Pintillő gerincének a turistajelzését, a piros sávot, amely nagyon rossz állapotban van. Az ösvény azonban nagyon jól követhető, tehát egy térképpel és iránytűvel könnyen el lehet boldogulni.
Hála Istennek, hogy a gerincutunk során a felhőzet felszakadozott és kilátásban lehetett részünk. Láthattuk az egyre közeledő Pintillő-csúcsot is, amely életerőt adott a társaságnak (10,20 h / 1550 m / 19 km).
Későbbiekben egy forrásnál olthattuk szomjunkat, majd ahogyan emelkedtünk, annál jobban kezdet megjelenni a hó is, főleg az erdő között. Szerencsénkre nem akadályozott előrehaladásunkban, így hamarosan a Pintillő alatt álltunk. Egyenesen nekivágtuk torony iránt a csúcsnak, a kissé bokros, majd köves terepen. Szerencsésen mindenki felérkezett a túránk legmagasabb pontjára, ahol egy megérdemelt, hosszabb lélegzetű pihenőben lehetett része mindenkinek. Az elfogyasztott ebéd kimondhatatlanul jólesett és nagyon kiváltságos volt a Nappal süttetni magunkat (1772 m / 12,30-13,30 h / 25 km). Gyönyörű kilátás volt a Lakóca irányába, továbbá láthattuk a Csukást, távolban a Nagykőhavast, Keresztényhavast, de még a Bucsecs kis részét is.
Csoportkép készítése után indultunk lefele, hiszen az utunk felét közelítettük csak meg. Elmentünk a meteoház mellett, majd elhagytuk a turistautat és a Tisza-völgyi ösvényt választottuk ereszkedőnek. Eleinte egy erős ereszkedőben volt része a társaságnak, majd elértük az erdőkitermelő utat és lábainkból kirázhattuk a felgyülemlő feszültséget. Egy forrás szomszédságában, újabb útkereszteződéshez értünk, a Porcul erdészházhoz (950 m / 15,00 h / 30 km).
Innen irányt változtattunk és északra folytattuk a Bisculita-völgyön felfele, Kommandó felé. Megint erdőkitermelő úton róttuk a lehető leggyorsabban a kilométereket. A Tamasoiul erdészháznál csodák-csodájára találkoztunk a Jártó Gábor által vezetett csoporttal, a középső túra résztvevőivel. Boldogan éltük át a nagy találkozást, de nem volt sok idő puszilkodni, hiszen messze volt még ahol várt ránk a boldogság. Innen együtt folytattuk immár 25-en egy mellékgerincig, ahol ismét szétváltunk. A mi csoportunkkal a nyeregből való leereszkedést választottuk. Kis bokrászás után, elkaptunk egy másik erdőkitermelő utat, amelyen egyenesen visszatértünk a Gyürke-pataki útba. Itt Bajka Laci barátunktól elbúcsúztunk, nyeregbe pattant és elviharzott biciklijével Sepsiszentgyörgy felé. Nagyon szép teljesítmény volt részéről. Mi beiktattunk egy pihenőt és eközben kis idő múlva megérkezett a Jártó Gábor társasága is (1100 m / 18,20 h / 40 km).
A csapatunk egy része, akik jobban el voltak fáradva, az utolsó 12 km-t autóval tették meg, mivel a másik csapat eddig azzal jött. Az egyre jobban lefaragott „rohamosztagunk” azonabn nem adta fel és szaporán lépkedtünk Kommandó felé. Áthaladtunk a Bászka-völgyi letérőnél is, megállás nélkül meneteltünk. Aztán a végére 5-en maradtunk aki a teljes távot megtettük, hiszen néhányan autót vették igénybe segítségül.
Boldogan és jó formában érkeztünk vissza a táborhelyre késő estére (1000 m / 20,20 h / 52 km).
Köszönetet szeretnék mondani mindenkinek akik eljöttek és gratulálok, hiszen nem mindennapi teljesítményt hajtottak végre. Máskor is várok a „rohamosztagba” jelentkezőket 

Fotók:
http://picasaweb.google.ro/glzsolt7/Pintillo_05_08?feat=directlink